1. Mi a különbség a Pálinka és a párlat között?

A párlat valamilyen cukrot tartalmazó alapanyagból készül erjesztéssel és lepárlással, a Pálinka esetén ez az alapanyag a gyümölcs. Párlat bárhol készülhet, a Pálinka hungarikum. A párlat ízesíthető, Pálinka esetén a jelenleg hatályban lévő rendelet nem engedi adalékanyagok használatát. A legfontosabb, hogy a Pálinkát rendelet szabályozza, a párlat, snapsz, desztillátum szavakra vonatkozóan csak uniós szabályozás van. Tehát: minden Pálinka párlat, de nem minden párlat Pálinka!

2. Van-e olyan, hogy mézes Pálinka?

Bár a kifejezést használják, a jelenleg hatályban lévő rendelet miatt azonban "mézes" Pálinkát a boltok polcain nem találhatunk, hiszen semmilyen adalékanyag használata nem engedélyezett, beleértve a mézet is.

3. Mit jelent az, hogy „kisüsti” Pálinka?

Egy Pálinka akkor „kisüsti”, ha kisüsti eljárással készült. A kisüsti eljárás azt jelenti, hogy

• legalább kétszeres lepárlást alkalmazunk;
• az üstök hő-felülete rézből készült;
• az üst befogadóképessége nem haladja meg az 1000 litert.

4. Mi az ágyas Pálinka?

A jelenleg hatályban lévő rendelet megengedi a fajtaazonos érett gyümölcs használatát ízesítés céljából. Ha valamilyen érett vagy aszalt gyümölcsöt helyezünk a Pálinkába, akkor az kioldja a gyümölcsben lévő aromaanyagokat ill. gyümölcscukrot. A gyümölcscukor a magas alkoholtartalom miatt már nem tud kierjedni, ezért a Pálinka édes lesz. Az ilyen eljárással készült terméket ágyas Pálinkának nevezzük.

Az ágyas szó onnan ered, hogy a gyümölcs Pálinkában való elhelyezését a Pálinka ágyazásának hívják: „megágyaztak az üvegben, hogy a pálinkát hosszú időre, puha gyümölcságyra fektethessék”.

5. Mi az a törköly-pálinka?

A törköly préselt, száraz szőlőt jelent. A legjobb törköly-pálinkákhoz a préselendő szőlőt előbb bogyózzák, ezért nem jelenik meg benne a szár íze. Egyik leghagyományosabb párlatfajta. Mindenhol, ahol fejlett a borkultúra, fejlett e „borászat melléktermékéből” készülő párlatkultúra is. A világ leghíresebb ilyen törkölypárlata az olasz Grappa.

6. Mi az a „seprő-pálinka”?

A seprő a borkészítés során a borban kialakult „üledék”, amelyből alkoholtartalma miatt párlat készíthető. A jelenleg hatályban lévő rendeletben nincs ilyen kategória, ezért a belőle készült párlatot hivatalosan nem nevezhetjük Pálinkának.

7. Van-e diópálinka?

Hivatalosan nincs, a diónak ugyanis nincs megfelelő mennyiségű erjeszthető cukortartalma. „Diópálinkának” nevezett italt azonban sok helyen készítettek őseink, ami nem dió erjesztésével és lepárlásával készült, hanem egyéb (pl. törköly) pálinkában áztattak puha zölddiót, ezáltal a pálinka átvette a zölddió ízét.

8. Hány kilogramm gyümölcsből lesz 1 liter pálinka?

Gyümölcstől függ. Legtöbb Pálinkát sárgabarackból, szilvából, törkölyből készíthetünk, melyekből egy liter Pálinkához 9-10 kg szükséges. Legkevesebb Pálinka pedig például kökényből, somból, berkenyéből készül, egy liter Pálinka elkészítéséhez 40-45 kg-ra is szükségünk lehet.

9. Hány alkohol-százalékos lehet egy pálinka?

A jelenleg hatályban lévő rendelet szerint legalább 37,5 %, legfeljebb 86 % (térfogatát tekintve, azaz V/V). Forgalomban lévő pálinkáknál a jellemző alkoholtartalom 40-50%. (Forgalomba csak 37,5% és 55% közötti pálinkák kerülhetnek.)

10. Főzhetünk-e otthon pálinkát?

Tilos, mivel jövedéki termékről van szó. A jövedéki termék készítéséhez jövedéki engedély szükséges. (Ettől függetlenül van, aki megteszi...)

11. Mit jelent a bérfőzés?

Saját gyümölcsöskertjéből származó gyümölcsöt kedvezményes adó (bérfőzési szeszadó) – mely a jövedéki adó 50 százaléka – megfizetése mellett bárki hivatalosan lefőzetheti egy erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező szeszfőzdében. A bérfőzető évenként - gyümölcstermelő háztartásonként  - 50 liter 86 fokos gyümöcsszesznek megfelelő pálinkát főzethet. Ez 50%-os pálinka esetén 86 literre ad lehetőséget. A bérfőzés szolgáltatás, a főzető a főzési díjat (a szolgáltatást) és a bérfőzési szeszadót fizeti meg a pálinkafőzdében.

 Az így elkészült Pálinka forgalomba nem hozható!

12. Van-e erdélyi pálinka?

A Pálinkafőzés magyarsághoz kötődő tevékenység, így kiváló „Pálinkákat” készítenek Felvidéken, Vajdaságban és Erdélyben is. A jelenleg hatályban lévő rendelet azonban nem engedi Magyarországon kívül készült gyümölcspárlatok esetén a Pálinka szó használatát (kivéve sárgabarack esetén 4 osztrák tartományt).

13. Kell-e cukrot tenni a gyümölcsbe főzés előtt?

Nem. A jövedéki törvény nem engedi, de nem is érdemes. A cukor növeli ugyan az alkohol-kihozatalt (ugyanannyi alapanyagból több alkoholt kaphatunk), azonban az így készült párlatban kevesebb az aromaanyag (ugyanannyi aroma több párlatban próbál érvényesülni), valamint a kizárólag gyümölcsből készült párlat másnap nem okoz fejfájást!

14. Egy üveg Pálinka árának hány százaléka jövedéki adó?

Pálinka és minden egyéb szeszesital esetén is az alkoholtartalomtól függ a jövedéki adó mértéke. Jelenleg 1 liternyi tiszta alkohol utáni nettó jövedéki adó: 2 360.- HUF. Vagyis a jövedéki adót nem az ÁFÁ-hoz hasonló módon az eladási ár határozza meg, azaz a jövedéki adó független az eladási ártól.

Kiszámítása egy üveg Pálinka esetén: 2360 HUF * űrméret * alkoholtartalom.

Például egy 7 deciliteres 50%-os Pálinka esetén a nettó jövedéki adó a következőképpen alakul:

2360 HUF * 0,7 (liter) * 0,5 (alkoholtartalom) = 826 HUF.

15. Milyen hőmérsékleten igyuk a Pálinkát?

A hideg „elrejti” az ízeket, illatokat, ezért jó Pálinka optimális fogyasztási hőmérséklete 18-20 °C.

16. Vannak-e nemzetközi Pálinkaversenyek?

Mivel a Pálinka hungarikum, ezért nemzetköziről nem beszélhetünk, de nemzeti és egyéb helyi pálinkaversenyek léteznek. Legismertebb pálinkaversenyek a HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny, valamint a Gyulai Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlat Verseny, melyeket évente rendeznek.

Pálinkafőző mesterek számos nemzetközi párlatversenyen méretik meg Pálinkáikat. Legismertebbek például: Destillata (Bécs), World Spirits Award (Klagenfurt), IWSC (London), Concours Mondial (Brüsszel).

17. Mi alapján kapják a pálinkák az érmeket Pálinkaversenyeken?

Ha egy Pálinka arany érmes, az nem azt jelenti, hogy a legjobb, hanem hogy egy bizonyos pontszámot elért a versenyen. Például a HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatversenyen 20 pontos skálán 14 pontot kell elérni a bronzéremhez, 16-ot az ezüst, 18-at az arany éremhez. A zsűri 4 szempont alapján bírálja a termékeket: technológiai korrektség, gyümölcsjelleg, íztisztaság, harmónia. Az arany érmesek közül kategóriánként szubjektív módon kiválasztják azt, melyet a legjobbnak tartanak. Ezek a Pálinkák arany érmen túl Champion-díjat is kapnak.

18. Milyen a pálinkáspohár?

Az optimális pálinkás pohár talpas, és tulipánformájú, melyből kellőképpen tudjuk segíteni a gyümölcsillatok intenzív áramlását.

19. Mennyibe kerül egy üveg jó Pálinka?

Az ár sok tényezőtől függ. Azonban ha egy fél literes pálinkát boltokban 3000 Ft alatt megkaphatunk, okkal kételkedhetünk a Pálinka minőségét illetően.