Újfehértói meggypálinka - új eredetvédett pálinka!

Új taggal az Újfehértói meggypálinkával bővült az eredtvédett pálinkák köre. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-i visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát.

Az „Újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók.

Az Újfehértói fürtös meggy középnagy vagy nagy, kissé lapított gömb alakú. A szemek átmérője a termés mennyiségétől függően 18-23 mm. Tizenkét év átlagában a termés 54%-a 22 mm feletti átmérőjű. Tömege átlagosan 5,23 g. A gyümölcshéj színe fénylő bordópiros. Húsa kemény, vérpiros, mérsékelten festőlevű. Íze harmonikusan savas-édes. Későn, július elején érik, érése elhúzódó, de hullásra nem hajlamos. A gyümölcs éretten sérülésmentesen válik el a kocsánytól. Kemény húsú gyümölcse géppel rázható és osztályozható.

A Debreceni bőtermő a kocsánytól szárazon válik, koronaszerkezete is alkalmas a rázásra, így géppel betakarítható. Június végén, az Újfehértói fürtös előtt 3-5 nappal érik, ezért a termesztett fajták közé jól beilleszthető. Gyümölcse középnagy vagy nagy, gömbölyded, felülről és oldalról kissé nyomott. Átlagos tömege 5,35 g. Héja sötétpiros, felülete fényes. Húsa piros, leve az Újfehértói fürtösétől világosabb.

Az Újfehértói meggypálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következő településeinek közigazgatási területéről származhat: Bálintbokor, Butyka, Császárszállás, Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Kismicske, Kisszegegyháza, Lászlótanya, Ludastó, Petőfitanya, Szirond, Újfehértó, Újsortanya, Táncsicstag, Vadastag, Zsindelyes. Az Újfehértói meggypálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Az említett földrajzi terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyírségi tájegység középső részén található. A Nyírség középső részének évi csapadékösszege 570-590 mm, de helyenként 550 és 600 mm értékek is előfordulnak. A tenyészidőszak csapadékmennyisége 420 mm körül alakul, amelyből júniusban 65-78 mm hull le. Ez kedvező a gyümölcs növekedéséhez. Az éves átlaghőmérséklet 9,3 – 9,9 °C. Az utolsó fagyos napok április második dekádjának végén, míg az első őszi fagyok október második dekádjában jelentkeznek. A legmelegebb hónap a július (20,2 - 20,7 °C), de ez is 1-2 °C-al kevesebb, mint az Alföld többi részén. A földrajzi területen a nyár melege is mérsékeltebb, mint az Alföld többi tájain, mivel itt az éjszakai lehűlés még nyáron is jelentős. A kitavaszodás a környező területekhez képest később következik be, így a meggy virágzása általában elkerüli a tavaszi fagyokat. Az igazi meleg idő ezen a területen július közepe után következik be, de ekkorra a meggy már leszüretelésre kerül. Az évi napfénytartam 1950-2030 óra, ebből a nyári időszakra 760-800 óra jut.

A megjelölt földrajzi területen az uralkodó talajtípus a homok talajképző kőzeten kialakult humuszos homoktalaj. Ezt a talajtípust az 1%-nál magasabb humusztartalom, valamint a 40 cm körüli termőréteg vastagság jellemzi. Víztartó és vízáteresztő képessége jó, emellett levegős és nehezen szárad ki, tápanyag-szolgáltató képessége pedig elegendő a jó termés eléréséhez. E talajtípus mellett kisebb-nagyobb foltokban rozsdabarna erdőtalaj is található, amelynek humusztartalma 1-1,5% között mozog. Vízgazdálkodása kedvező, mert a közepes vízáteresztő képességhez jó víztartó kapacitás párosul. A talaj levegőzöttsége és tápanyag-gazdálkodása kedvező. A Nyírségi tájegység többi részén, illetve a megye más részein főleg csernozjom talajok, réti talajok, a folyók mentén öntés talajok, valamint szikes talajok fordulnak elő, amelyek különböző szántóföldi kultúráknak kedveznek.